Trianon után
Gondoljuk újra a Horthy-kort
Harminc éve sugározta a Magyar Televízió a Mesél a filmhíradó című sorozatot, amely a kor utolsó teljes mozgóképes áttekintése volt. Mi most harminckét darab videóban – multimédiás előadásban és dokumentumfilmben – újra megpróbáljuk átélhető formában bemutatni a korszak viszonyait, minden ellentmondásával egyetemben. Az elmúlt évtizedek kutatásai nyomán néhány esetben változott a fénytörés is: a kor gazdasági teljesítményét ma kicsit talán pozitívabban szokás értékelni, mint korábban, és a modernizációs teljesítményt is jobbnak látjuk az egészségügytől a technológiák importjáig. Ugyanakkor például az is világosabbá vált, hogy az új, modernebb Magyarország Horthy-kori víziója a harmincas években szorosabban összefüggött az 1918 utáni radikális tekintélyelvű és nacionalista, antiszemita nézetek térnyerésével, mint azt néhány évtizede véltük. De többet tudunk a határon túli magyar közösségek sorsáról, a demográfiai folyamatokról, a trianoni béke következményeiről, a harminc éve még szinte feldolgozatlan nőtörténetről is, mint a Mesél a filmhíradó készítői annak idején. A tizenhat darab negyven perces előadásban és tizenhat dokumentumfilmben – melyeknek szereplője, írója az adott területen jegyzett történész – egy kicsit még ennél is ellentmondásosabb kor bontakozik ki, amely éppen ezért viták melegágya. Bár a kérdések egyes esetekben nem dönthetőek el végérvényesen, a sorozat ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a történelem és a korszak iránt érdeklődő közönség megkapja azt a tudást, amelyre támaszkodva önállóan is képes lesz mérlegelni az egyes kérdések kapcsán felsorakoztatott érveket.
A Horthy-korszakban a női szervezetek is fontos szerepet játszottak a konzervatív, nacionalista politikai rendszer keretein belül. A domináns konzervatív nőegyletek – mint például a Magyar Katolikus Nőegylet vagy a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) – szoros szimbiózisban működtek az állammal, erősítve annak hagyományos nőképet és társadalmi rendet hangsúlyozó ideológiáját. Ezek a szervezetek jótékonysági, nevelési és családtámogató tevékenységeikkel hatékonyan szolgálták a rezsim céljait, ám éppen e szoros együttműködés következtében nem foglalkozhattak olyan kérdésekkel, mint a nők jogi vagy gazdasági egyenlősége, politikai részvétele vagy a nemi szerepek társadalmi újragondolása.
Bővebben: Fedeles-Czeferner Dóra: Hattyúdal? A Feministák Egyesülete 1918 után
A harmincas években Magyarországon megerősödtek a reformgondolkodás különböző irányzatai. Ebben a folyamatban a népi írók sajátos szerepet töltöttek be. Mozgalmuk a „harmadik utas” ideológiák egyik jellegzetes magyar változatát képviselte: olyan gondolkodásmódot, amely sem a nyugati kapitalizmust, sem a szovjet típusú kommunizmust nem tartotta követendő mintának, hanem ezek helyett egy önálló, a magyar (és tágabban a kelet-közép-európai paraszti) hagyományokra épülő fejlődési utat keresett. A népi írók ugyanakkor egyénileg gyakran csatlakoztak különböző politikai és ideológiai mozgalmakhoz – volt köztük, aki a szociáldemokráciához, más a nemzeti radikalizmushoz, megint más valamiféle agrárszocializmushoz állt közel –, mégis megőrizték azt a közös küldetéstudatot, amely összekötötte őket: mindannyian a magyar vidék és parasztság felemelését, valamint egy igazságosabb társadalmi rend megteremtését tartották történelmi feladatuknak.
Turbucz Dávid legújabb előadása Horthy Miklós kormányzóságának utolsó éveibe kalauzol minket, és sajátos fénytörésben mutatja ezt a válságos időszakot. A konzervatív hajlamú kormányzó, egyben a "Legfelsőbb Hadúr", a hadsereget a politikán kívül szeretné tartani, de a főtiszti kar – vagy legalábbis egy része – ennek ellenére maga is sodródik a politikai radikalizmus felé, s a revíziós programhoz szükséges német – náci – támogatás, majd a korai német világháborús sikerek ezt a trendet csak tovább erősítik. Megmaradhat a Honvédség a kormányzó hadseregének ebben a helyzetben?
Bővebben: Turbucz Dávid: A „legfelsőbb hadúr” és hadserege a második világháború idején
Projektünk keretében videódokumentációs műhelyfoglalkozást szerveztek 2026. június 2-án az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetben középiskolás diákok és történelemtanáraik számára.
Bővebben: Középiskolai műhelyfoglalkozás a Horthy-korszak kutatásáról
Romsics Gergely sorozatunk szerkesztője, az adások vezető történésze. Szűkebb kutatási területe a két világháború közötti ideológiatörténet, mely területen könyvei jelentek meg úgy a külpolitikai gondolkodásról, mint az elitek emlékezetéről és a Habsburg-örökség közép-európai historiográfiájáról. Módszerét egy adott korszak és téma szereplőinek alapos „kikérdezése”, gondolataik részletes rekonstrukciója jellemzi, amelynek végső célja mindig történeti alakok és csoportok világlátásának feltárása – azt a gyakori hibát elkerülendő, amikor a múlt folyamatait és szereplőit a magunk jelenbéli feltevéseiből kiindulva igyekszünk megérteni.
Bővebben: Romsics Gergely: Eszmei áramlatok a harmincas évek Magyarországán
Romsics Gergely sorozatunk szerkesztője, az adások vezető történésze. Szűkebb kutatási területe a két világháború közötti ideológiatörténet, amelynek területén könyvei jelentek meg a külpolitikai gondolkodásról, az elitek emlékezetéről és a Habsburg-örökség közép-európai historiográfiájáról. Módszerét egy adott korszak és téma szereplőinek alapos „kikérdezése”, gondolataik részletes rekonstrukciója jellemzi, amelynek végső célja mindig történeti alakok és csoportok világlátásának feltárása – elkerülve azt a gyakori hibát, amikor a múlt folyamatait és szereplőit a magunk jelenbeli feltevéseiből kiindulva igyekszünk megérteni.
Bővebben: Romsics Gergely: Külpolitikai gondolkodás a harmincas években