Trianon után
Gondoljuk újra a Horthy-kort
Harminc éve sugározta a Magyar Televízió a Mesél a filmhíradó című sorozatot, amely a kor utolsó teljes mozgóképes áttekintése volt. Mi most harminckét darab videóban – multimédiás előadásban és dokumentumfilmben – újra megpróbáljuk átélhető formában bemutatni a korszak viszonyait, minden ellentmondásával egyetemben. Az elmúlt évtizedek kutatásai nyomán néhány esetben változott a fénytörés is: a kor gazdasági teljesítményét ma kicsit talán pozitívabban szokás értékelni, mint korábban, és a modernizációs teljesítményt is jobbnak látjuk az egészségügytől a technológiák importjáig. Ugyanakkor például az is világosabbá vált, hogy az új, modernebb Magyarország Horthy-kori víziója a harmincas években szorosabban összefüggött az 1918 utáni radikális tekintélyelvű és nacionalista, antiszemita nézetek térnyerésével, mint azt néhány évtizede véltük. De többet tudunk a határon túli magyar közösségek sorsáról, a demográfiai folyamatokról, a trianoni béke következményeiről, a harminc éve még szinte feldolgozatlan nőtörténetről is, mint a Mesél a filmhíradó készítői annak idején. A tizenhat darab negyven perces előadásban és tizenhat dokumentumfilmben – melyeknek szereplője, írója az adott területen jegyzett történész – egy kicsit még ennél is ellentmondásosabb kor bontakozik ki, amely éppen ezért viták melegágya. Bár a kérdések egyes esetekben nem dönthetőek el végérvényesen, a sorozat ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a történelem és a korszak iránt érdeklődő közönség megkapja azt a tudást, amelyre támaszkodva önállóan is képes lesz mérlegelni az egyes kérdések kapcsán felsorakoztatott érveket.
A modern európai társadalmakban egyre kevesebb gyerek születik. Ez a 19. századi felismerés időről időre – sokszor komoly válságok és elvesztett háborúk után – a kisebb és nagyobb európai társadalmakban egyaránt rémületet kiváltva vált a közbeszéd kiemelt témájává. A franciák attól féltek, hogy nem lesz elég fiatal katona a németekkel szembeszállni, a németek az orosz társadalomtól tartottak, és így tovább. Magyarországon – érthető módon – az első világháború és a trianoni határok felerősítették a már 1914 előtt jelentkező hangokat, akik a magyarság csökkenő szaporulatáról értekeztek.
Hogyan nézett ki, és hogyan működött a Horthy-kori magyar társadalom? Szinte mindenki hallott a hárommillió koldus országáról, amely a vidéki tömegek szegénységére utaló kifejezés, de a havi kétszáz pengő fixről is, amely azért valójában nem volt annyira nagyvonalú fizetés, mint azt a nóta alapján gondolni lehetne.
Bartha Ákos előadása arra mutat rá, hogy a Horthy-kori Magyarországon valóban zajlott a régi elitek pozícióvédő harca, az élet sok vonatkozását behálózó következményeivel – fenntartva például a megszólítások bonyolult, merev kasztrendszert sugalló rendszerét.
Turbucz Dávid lassan két évtizede kutatja Horthy Miklós életét, közéleti szerepét és kultuszát, emlékezetét a magyar közéletben. Talán senki nem tud többet nála Horthyról, de ennél fontosabb, hogy a készülő nagyívű Horthy-életrajz szerzője sok éve dolgozik azon is, hogy értelmezze a kormányzó helyét a kor politikai rendszerében, feltárja a személyiség és az intézmények párhuzamos jelentőségét a kor formálásában, megértse Horthy egész – katonás-konzervatív – habitusát, és ezáltal megmagyarázza a kor messziről nézve ellentmondásos vonatkozásait.
1918 után mintegy 4–500 ezer ember érkezett Magyarországra, döntően magyar anyanyelvű, magyar ajkú, régi magyar állampolgárok, akik nem kívántak azokon a területeken maradni, amelyek valamikor a történelmi Magyarország részét képezték, de 1918 után valamelyik utódállam fennhatósága alá kerültek. Hatalmas embertömegről beszélünk. Ne felejtsük el, ekkor Magyarország lakossága csupán 8 millió fő volt. Nem volt könnyű ezt a tömeget integrálni, elhelyezni, szállást biztosítani, munkát teremteni a számukra – ez rendkívüli kihívásnak bizonyult a magyar állam és közigazgatás számára. Több évig tartott, amíg úgy-ahogy sikerült a kérdést megoldani.
Partnerből csatlós? A „Trianon után: Gondoljuk újra a Horthy-kort!” videósorozat Horthy-korszak külpolitikájáról szóló második részében Joó András segítségével a harmincas évektől a második világháború végéig tekintjük át a meghatározó diplomáciai fordulatokat. Nyomon követhetjük, ahogyan hazánk a változó világpolitikai helyzetben egyre jobban belesodródik a náci Németország szorításába – ami végül az ország megszállásához, zsidó származású állampolgárainak tömeges meggyilkolásához és újabb világháborús vereséghez vezet. Az epizód során abba is betekinthetünk, mekkora mozgástere volt egyáltalán Magyarországnak, és milyen választási lehetőségekkel rendelkezett abban az évtizedben, amely a revíziós politika kezdeti sikereiért végül katasztrofális pusztulással fizetett.
Páriából partner? A „Trianon után: Gondoljuk újra a Horthy-kort!” projekt következő két epizódjában Magyarország két világháború közötti nemzetközi megítélését, külpolitikai lehetőségeit és manőverezéseit mutatjuk be – a szomszédos államokkal való viszonytól a Népszövetségben betöltött szerepen át egészen az olasz, német és török kapcsolatok alakulásáig.