Dokumentumfilmek

Romsics Gergely sorozatunk szerkesztője, az adások vezető történésze. Szűkebb kutatási területe a két világháború közötti ideológiatörténet, mely területen könyvei jelentek meg úgy a külpolitikai gondolkodásról, mint az elitek emlékezetéről és a Habsburg-örökség közép-európai historiográfiájáról. Módszerét egy adott korszak és téma szereplőinek alapos „kikérdezése”, gondolataik részletes rekonstrukciója jellemzi, amelynek végső célja mindig történeti alakok és csoportok világlátásának feltárása – azt a gyakori hibát elkerülendő, amikor a múlt folyamatait és szereplőit a magunk jelenbéli feltevéseiből kiindulva igyekszünk megérteni.

Romsics Gergely sorozatunk szerkesztője, az adások vezető történésze. Szűkebb kutatási területe a két világháború közötti ideológiatörténet, amelynek területén könyvei jelentek meg a külpolitikai gondolkodásról, az elitek emlékezetéről és a Habsburg-örökség közép-európai historiográfiájáról. Módszerét egy adott korszak és téma szereplőinek alapos „kikérdezése”, gondolataik részletes rekonstrukciója jellemzi, amelynek végső célja mindig történeti alakok és csoportok világlátásának feltárása – elkerülve azt a gyakori hibát, amikor a múlt folyamatait és szereplőit a magunk jelenbeli feltevéseiből kiindulva igyekszünk megérteni.

A magyar paraszti társadalom válságtünetei már a késő dualizmus korszakában jól érzékelhetők voltak. A trianoni békekötést követően a veteránként hazatérő parasztokkal szembeni szolidaritás és a társadalmi robbanástól való félelem is motiválta az új, ellenforradalmi rend keretében kidolgozott reformot, amely azonban mélységében nem kielégítő kísérletnek bizonyult a vidéki, a paraszttársadalom megerősítésére és életkörülményeinek javítására.

Az elmúlt egy-két évtizedben a Horthy-kori antiszemitizmus kutatása egyre inkább elmozdult a kizárólagosan a holokauszt megértését célzó keretezés és kérdésfeltevések felől az antiszemitizmus társadalmi beágyazottságát, intézményi működését és kulturális dimenzióját vizsgáló megközelítések irányába. Az újabb munkák sokszor hangsúlyozzák a numerus clausus utóéletének, a gazdasági és szakmai korlátozások mindennapi gyakorlatának, valamint a helyi közigazgatás, kamarák és társadalmi szervezetek szerepét, vagy éppen az antiszemita beszédmódok kulturális és médiabeli reprezentációját, akárcsak társadalmi terjedésük módjainak sokféleségét.

Mit remélhetett Horthy Miklós Hitler és a náci Németország szövetségétől? Kiszolgáltatott, gyenge országként vált csatlóssá Magyarország, vagy vezetői szilárd elhatározásából? És milyen szerepet játszottak mindebben a nyilasok, a magyar szélsőjobboldal? A Horthy-korszakot lezáró háborús összeomláshoz vezető út meghatározó állomásai, kérdései körül máig élénk vita zajlik. Ez egyrészt érthető, hiszen a magyar történelmet meghatározó módon befolyásolta a magyar–német viszony alakulása 1933, de különösen 1938 után. Ugyanakkor szerencsére olyan területről van szó, amelynek pontos megértéséhez bőségesen állnak rendelkezésre források, és amelyet a magyar történeti kutatás alaposan feltárt már.

Hogyan alakult ki a Horthy-kori szélsőjobboldal? Kik tartoztak hozzá, milyen hazai és nemzetközi hatások formálták ezeknek a pártoknak, néha titkos szervezeteknek és vezető személyiségeiknek a világképét? Hogyan kapcsolódtak a hatalom birtokosaihoz az országban, mekkora volt a befolyásuk? Ezekre a komplex kérdésekre, ma már jól láthatóan, nem tudunk rövid válaszokat adni.